Említettem korábban, például a havi hírlevélben valamint a Facebook-on is, hogy az évente jegyváltó Jupiter a szűz jegyébe lépett, és így poláris – szembenálló – helyzetbe került a saját jegyével, s többek között a társbolygójával. Az elkövetkező egy év (jövő szeptemberig) ebben az általánosabb energiában fog telni, ami talán egy másfajta magyarázatot adhat nem csak a saját, de a világ, illetve Magyarország eseményeire is. Országunk uralkodó égiteste asztrológiai szempontból a Jupiter, tehát mindenképpen érdemes tanulnunk az üzenetéből.
(Továbbra is hangsúlyozom, szinte minden cikkemben elmondom, hogy a bolygók semmilyen szinten nem HATNAK – csak tükröznek! Éppen ezért értő szemmel nézve az asztrológiai képletet sok mindent megérthetünk a körülöttünk és bennünk zajló eseményekből).
A Jupiter egyrészről a Hit szimbóluma. Nem csak, mint a vallásé, hanem a világnézetünket jeleníti meg. Azaz milyen törvények és igazságok szerint működik a világ – szerintünk. Ez minden ember esetében nyilvánvalóan más és más, hiszen van, aki szerint ezért, mások szerint meg amazért történnek események. Az, hogy kinek van igaza, a Jupiter tekintetében mindegy, hiszen az éppen aktuális világképünket mutatja.
S ez a „világkép” most szembenállásában helyezkedik el… feszült helyzetben van, azaz ilyenkor sok minden megkérdőjeleződik a nézetek és a vallások kapcsán. Fontos, hogy mivel is van szemben, de a lényeg a feszültség: most kerül eldöntésre, hogy amit vallunk, az valójában tényleg működik-e, tényleg rendezett-e, és mennyire van tele mindenféle tudattalan tartalmakkal.
Mert a Jupiter a halak jegyével áll most szemben, azaz a belső, mély és tudatalatti vágyálmok, elképzelések, félelmek és illúziók világával. Tehát, ütközik az, ami a valójában igazság, és amit valójában gondolunk róla. Mondhatnék aktuálpolitikai példákat, ne nem teszem. Bízom a Kedves Olvasóban, hogy van olyan bölcs, és tud párhuzamot vonni mind a saját, mind pedig a körülötte tapasztalt valóságok és az imént kifejtett üzenetek között.
A tudattalanban pedig rengeteg indulat, feszültség, és elnyomott múltbéli emlék rejlik, ami meghatározza a cselekedeteinket, és bizony felülírja a józan észt. S bár ha nincs feszültség, nincs nyomás, akkor könnyedén el tudjuk takarni, fedni a bennünk lakozó sötétséget. Ám amint valami megmozdítja azt a mély tudattalan tartalmat ott belül, bizony egyből a felszínre jön minden, ami ott zajlik.
Ezért áldásos ez az időszak, mert MEGMUTATJA azt, ami el van rejtve. Hiszen nem jó sokáig úgy létezni, hogy a cselekedeteinket nagyrészt a tudatalattiban elfojtott indulatok és vágyak hajtják, még ha több ezer éve ebben is létezik az emberiség. Nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten is felszínre bukik mindenki elfojtott energiája.
Ám itt a kérdés az, hogy ezt nem tudatosan hagyjuk ömlengeni, vagy képesek vagyunk egyrészt a szeretet, másrészt egy magasabb rendű igazság egységét létrehozni? Ami már tudatos, ami a felszínen van, azt könnyű kezelni; ugyanakkor nehéz is, mert ha a programjaink (törvényeink) szerint élünk tovább , akkor a felbukkant „mocsok” nem lesz kezelve, csak eláraszt.
Éppen ezért szeretném felhívni a Kedves Olvasó figyelmét arra, hogy mindaz, ami mostanában felszínre bukkan belülről, azzal bizony foglalkozni kell, ÉS NEM A KÜLVILÁG eseményeire fogni, és félresöpörni! Azért történik minden KINT, hogy bent REND és EGYSÉG jöhessen létre. Tehát nem azzal kell egzakt módon foglalkozni, hogy mi miért és hogyan történik, hiszen ezzel csak a felszínre bukkant trutyit maszatoljuk szét, és nem oldunk meg semmit. Hanem, megvizsgálni, hogy MIÉRT is érzem ezt, mitől is FÉLEK, mit is érzek valójában? S nem ellenállni a felszínre törő indulatoknak, hanem tudatosan – TUDATOSAN – megfigyelve azokat szépen finoman a világra kell segíteni.
S a szeretet az nem lehet öntudatlan és minden igazságtól mentes. Hiába a világ alapköve, akkor is a szeretet nevében nagyon sok balgaságot lehet elkövetni. Hiszen, ha én szeretek minden állatot, és találkozom egy nagy grizly medvével, nem fogok tárt karokkal odarohanni hozzá, hogy megsimogassam. Nem ez a szeretetem kimutatásának megfelelő módja. A szeretet csak van, csak létezik, nem szükséges fizikai szinten is kutatnom a szeretetem tárgyának közelségét.
A Neptunusz – mint Unio Mystica, a Mindegy Egy elve – nem arra tanít, hogy tudattalan rohanjak szeretve a medve karjaiba. Ám hogy HOGYAN is lehet szeretni, annak megtapasztalása és rendeződése pont most történik.
Másik oldalról pedig, hiába is voltak kialakult elképzelések a világ rendjéről, ha azok nem tudnak együttműködni a Neptunusz egységélményével. A kérdés az, hogy hogyan is működnek valójában ezek? Melyek a TE válaszaid?
Itt nem az a kérdés, hogy kinek van igaza, ki mondja el a véleményét és mit mond, mit gondol. Nem számít. Az a kérdés, hogy Te önmagadat hogyan ismered meg még mélyebben? Mit hozol felszínre, és azt hogyan tudod elrendezni?
Ezeket az időket éljük most…
* * *
Ha tetszett az írás, érdemes feliratkoznod a hírlevélre, hogy ne maradj le a többiről, programokról, táborokról… (a feliratkozási lehetőséget jobb oldalt felül találod)
