Direkt nem szóltam előre.

Hosszú leszek, de ígérem, megéri végig rágnod magad ezen a cikken. Filozófiai, ébresztő gondolatok után egy kis asztrológiai körkép arról, hogy mi is történik most.

 

Ugyanaz a jelenség uralja ma már a facebook-éra asztrológiájának cikkeit, mint a világ más hírportáljait: valami extra kell, valami különleges, valami kiugró, hogy felfigyeljünk rá. Már az átlagos hétköznap nem elég. Megváltás kell és csoda… pedig az élet pont a hétköznapokban rejlik, azokért kéne élnünk, ez teszi ki a létezés legnagyobb részét. De a világ megfordult már régóta: annyira silány a mindennapok megtapasztalása, hogy csak a különleges életélmény ér bármit is. A mundán ember a vásárlásban, az utazgatásban, a hétvégi kikapcsolódásban és hasonló múlandó örömökben akarja elfeledni, hogy valójában mennyire feszengő és szorongó az élete. A „spirituális” beállítottságú ember, aki elmenekül a földi élet gyönyöreitől, pedig ugyanezt az elterelést a látszólagos lelki életében kívánja megtapasztani.

Oldások, gyógyítások, a különleges jövő várása az, ami elfeledteti, hogy esténként ugyanazzal a szenvedéssel a szívében fekszik le aludni, mint a kitudja milyen bolgyó-együttállások után. Évek óta próbálom közvetíteni, hogy a mindennapok megélése a legfontosabb, ott rejlik a tudatosság kulcsa. A leghétköznapibb eseményekre kell figyelnünk, az hozza el mindazt, amire vár az ember. Nem a különleges égi konstellációk fogják megváltoztatni a világot – csak az ember, az egyén a saját életében tudja saját magát megváltani.

2006 óta figyelem minden nap a bolygók járását, 2012 óta minden napra írtam egy üzenetet, az adott nap asztrológiai képletét figyelembe véve. Hidd el, azt láttam az elmúlt ötezer és néhány száz nap alatt, hogy egyik nap sem különlegesebb a másiknál. Vannak ilyen és olyan időszakok, de nincs különleges. Semmi különleges nincs. És igazából az életedben sem lesz semmi különleges… legalább is, ha ezt várod, akkor lemaradsz a több ezer „hétköznapról” néhány „különleges” pillanatért cserébe.

A hétköznapok arra valók, hogy felismerd bennük a csodát, amit a létezés rejt magában. Igen, vannak látszólag „nehezebb” és „könnyebb” időszakok, de ezek csak a gyengeségeinket szembesítik velünk. És mint ahogy nem kezdesz holdfényben napozni (barnulás céljából), bizonyos konstellációknál sem érdemes ezt vagy azt csinálni.

 

És hogy visszatérjek az elejére: nem, semmi különleges sem lesz 09.09. –én, sem pedig 09.12. –én, semmi csoda. Nem lesz három napos sötétség, nem fognak a világ diktátorai hajukat tépkedve bűnbocsánatot kérni, nem fognak a bankok hirtelen minden adósságot elengedni. Semmi extra nem várható.

De igen, valami lesz. Mint mindig. Mint ahogyan a tested is növekszik, változik, az élet is alakul. De ha már tudni szeretnéd, amire figyelned kellett, az múlt hétvégén is történt. Emlékszel a pénteki napra? Hatan is meghaltak autóbalesetben, én magam is láttam egy komolyabb balesetet. Nem konkrétan a péntek számít, nem konkrétan egy nap – hanem az az egész időszak. Ha szólt valamiről is 2020, akkor az most zárult le, és mostanában tesz egy nagy fordulatot, szeptember első két hetében. Semmi csoda – de igen sok minden történik most, amire figyelni érdemes.

 

Afféle energiamező-jelentés következik most, azaz mi is történt szeptember első hetében?

Nem baj, ha az alábbi bekezdés ismeretlenül cseng számodra, csak szeretném felsorolni, mennyi minden borzolta fel a mindennapok energiamezejét…

Először is, a Vénusz szemben állt 3 igen jelentőségteljes égitesttel: A Jupiterrel, a Plútóval és a Szaturnusszal. (Ezekről rengeteget beszéltem idén, és e hármas együtt állnak, ráadásul hátráló mozgásúak mind). Ez a szembenállás azzal ért véget, hogy a Marssal került kvadrátba a Vénusz. Ráadásul a Mars is kvadrátban volt ezzel a három égitesttel (Jupiter-Plútó-Szaturnusz), a Neptunusz (hátráló) pedig egy szextillel kapcsolódott ide, a Merkúr pedig egy trigonnal. A Nap trigonban állt az Uránusszal (szintén hátráló). Azt hiszem a lényeget felsoroltam, és most nézzük, mindez mit is jelent?

 

Az élet különböző területei összekapcsolódnak: ez azért tud fájdalmas lenni az ember életében, mert amit eltol magától, ahol alacsony szinten működik, az azokra a területekre is behatol, ahol látszólag jól mennek a dolgok. Ezért „omlik” össze sok minden ilyenkor – főleg ha a Szaturnusz is annyira érintett egy ilyen komplex konstellációban, mint most.

Mert ami nem valódi, az összedől – vagy még jobban bekeményedik az ember, még jobban ellenáll. Azt hiszem most jól lehet látni a médiában, hogy a különálló, egymástól távol álló igazságok nem képesek közeledni egymáshoz. Ahogy többször említettem az idei évről szóló előadásaimban, ez az idei év az igazságokról szól: legalább is arról, hogy nem lehet tudni, hogy mi az igazság, annyi féle formát önt. Ha te meg vagy győződve az igazadról, tudok hozni egy hozzád hasonló művelt embert, aki tényekkel be tudja bizonyítani az ellenkezőjét. Csak nézz körbe a világban, mi történik most.

Éppen ezért a mindennapi életedben igen nehéz dolgod van, hiszen egyrészt nincs aki megmondja, hogy mi a tuti neked, mert te magad sem tudod eldönteni… másrészt pedig folyamatos a konfliktus közted és a többi ember között. Mint ahogyan az „én igazságaimat” sem értik sokan, és szerintük hülyeségeket beszélek – és igazuk is van. Mert én sem tudom mi az igazság. Mert ha tudom, biztosan tévedek – de abban nem tévedek, hogy tévedek. Kicsit paradox a helyzet innentől kezdve, és ez egy olyan logikai hurok, amibe az elme öntudatlanul is belefut, és bár nem tudsz róla, de zátonyra fut a gondolkodásod.

Mert nem lesz senki – még te sem! – aki tudná, hogy mi a jó neked. Ez egy igen faramuci helyzet, és itt jön be az a csoda, amit ez a 2020 tanít nekünk: találjuk már meg saját központunkat, a saját hitünket, a saját lényegünket DE HAZUGSÁGOK NÉLKÜL!

Ez utóbbi az, ami igen nehéz, mert egy átlagos ember több mint 90% -os hazugságban él: azaz amit igaznak hisz, nem a saját igazságai. Amit a SZEMÉLYISÉGÉNEK hisz, annak 90%-a nem sajátja, ezért nem is működik. Mástól tanult, örökölt, elsajátított minta a túlélésért. És amikor amit énnek hisz elbukik, kiderül, hogy nagyrészt nem működik, az tényleg be tudja frusztrálni az egót.

Ez történik most. Le kell állni. Őszintének kell lenni, kőkeményen: ez a Jupiter és a Szaturnusz együttállása.  S aki nem őszinte saját magával, az – ahogy az együttállás harmadik tagja, a Plútó üzeni – az meghal: nem fizikai értelemben persze, hanem a valódi, isteni lényeg egyre távolabb és távolabb kerül. Ami nem baj, csak egy nagyon másfajta utazás, távol a fénytől. Nem ajánlom, már jártam arra, jobban jársz, ha feladod az egódat, a gondolataidat és a szív kegyelméből kezdesz el élni. Azaz a keménységet megtartva, azt integrálva határozottan kiállsz magadért. A gyengeséget megtartva, azt integrálva nem szenvedsz és nem hibáztatsz, hanem megbocsátasz magadnak.

Kegyelmi időszak ez a mostani: a kegyelmi nem azt jelenti, hogy jön valamilyen istenség, aki a kegyelmébe vesz, és helyetted eltakarítja amit teremtettél… hanem kegyelmi lehetőség MAGADNAK, hogy megkegyelmezz, azaz megbocsáss… hogy önmagad kegyelméből tovább lépj a saját és mások rád vetített sérelmein.

 

Na, csak nem részleteztem azt a szipi-szupi konstellációt, nem elemeztem ki, ahogy egy rendes asztrológushoz illik. Nem tudjuk meg, hogy pl. a rákban álló Vénusz a kvadrát kos Marssal mit jelent – helyette próbáltam összefoglalni a lényeget.

És igen, most szeptember második hetében, második hetének a végén nagy lehetőséget várnak rád: de ezt csak te tudod csinálni.

Csakis te tudod felemelni magad, vagyis helyesebben mondva, csak te engedheted meg, hogy elengedd az ellenállást a felemelés ellen. Leírom még egyszer, mert nem csak játék a szavakkal, hanem minden szót próbáltam a helyére tenni: Csak te engedheted meg, hogy elengedd az ellenállást a felemelés ellen. Csak te tartod magad sötétségben. És most a sötétben lévő részeidre láthatsz rá – ami kegyelmi időszak, mert fénybe emelheted őket… azaz kevésbé elszállt spirin kifejezve továbbléphetsz a saját fényedbe. Még kevésbé spirin: szard már le a szenvedést, és hagyd abba a drámázást. Na.